2. téma
Ha interjút készíthetnél Suzanne Collins-al, miket kérdeznél tőle? Írj egy képzeletbeli interjút, amit az írónővel készítesz. Melyik könyvbéli szereplővel találkoznál szívesen a való életben is? Tőle mit kérdeznél, és szerinted mit válaszolna? Készíts egy képzeletbeli interjút valamelyik karakterrel.
Szerinted mi fog történni, milyen titkokra derül fény a 3. kötetben? Mit gondolsz, az írónő be merte-e vállalni valamelyik meghatározó szereplő halálát?
Interjú Suzanne Collins-alJ
Szemben ül velem Suzanne Collins,az Éhezők viadala trilógia szerzője.
É: Üdvözöllek Suzanne,köszönöm hogy eljöttél.
S.C.: Szia,köszönöm a meghívást.
É: Mi másról is szeretnék veled beszélni,mint az Éhezők viadaláról. Rengeteg kérdésem van,de sajnos szűkös az időnk,úgyhogy bele is vágnék a közepébe,ha nem haragszol.
S.C.: Ugyan,dehogy,kérdezz csak nyugodtan.
É: Milyen ötlettől vezérelten írtad meg ezt a történetet? Úgy értem,hogyan jött az ihleted egy utópiás regényhez?
S.C.: Tudod,mostanában rengeteg misztikus,fantasy és ezekhez hasonló könyvet írnak. Én nem akartam ilyet írni.Úgy gondoltam,megpróbálkozom valami olyannal,ami nem misztikus,nem fantasy,de egyáltalán nem a mindennapokról szól,és nem a jelenkorban játszódik. Talán ez volt az a fő ötlet,ami megfogalmazódott bennem.
É: Nos én úgy látom sikerült elérned,amit szerettél volna. Fantasztikus lett a regény,és világszerte rengetegen olvassák. Gondolom ez nagy büszkeséggel tölt el?
S.C.: Talán inkább hatalmas boldogsággal. Örülök,hogy sikerült valami olyat alkotnom,ami tetszik az embereknek.
É: Nekem nagyon tetszik az egész. Érdekelne még,hogy ez az egész viadal,a 24 résztvevő ugye,ez eredetileg is úgy lett volna,hogy az embereknek meg kell ölniük egymást,csak hogy a Kapitólium jól szórakozzon?
S.C.: Azthiszem sejtem mire célzol. Eredetileg is ilyen „véresre” terveztem-e a történetet? Részben igen,részben pedig nem tudom Elvégre az írás folyamata alatt is változik az ember nézőpontja,szemlélete,gondolatai. Előfordul,hogy csak papírra veti egymás után a gondolatait és azok egy kerek egészet alkotnak. Az én esetemben ez történt tulajdonképpen. Úgy vélem kellett bele a viadal,hogy értelmet adjon a történet alapjának majd a végének. Elvégre mint te is tudod,a forradalom kitörése is a viadalon kezdődött meg Katniss jóvoltából.
É: Igen,tudom. És nagyon tetszett az a rész.A jelenet,ahogy állnak ott Peetával és készülnek bevenni a bogyókat…zseniális volt.
S.C.: KöszönömJ
É: Húúha sajnos elszaladt az idő,gyorsan feltenném még az utolsó kérdésemet. Ki a kedvenc karaktered a könyvben?
S.C.: Elég nehéz kérdés,elvégre mind nagyon közel állnak hozzám,de ha mindenképp említenem kéne valakit,akkor az Katniss, az én Fecsegőposzátám. Benne annyi bátorság és kitartás van. Bármit megtenne a szeretteiért, a legjobb barátjáért,és persze Peetáért. Ezt a három könyv során próbáltam kihangsúlyozni,hogy bár neki is vannak hibái,ő is tud hisztis,arrogáns,és olykor elviselhetetlen lenni, mindig megpróbált önmaga lenni,mert lássuk be a színészkedés nem ment neki valami fényesen. De persze Haymitch megkutyulta a dolgokat,és ez nagyon sokat „fejlesztett” Katniss karakterén.J
É: Valóban,Haymitch tényleg jól mozgatta a szálakat. Nos köszönöm szépen,hogy válaszoltál a kérdéseimre,nagyon örülök,hogy találkozhattam veled.
S.C.: Én is nagyon örülök,és köszönöm még egyszer,hogy itt lehettem.
APeetával készült interjúm az első rész vége után van,ezért abban nincs is szó a későbbiekben történtekről.
Interjú Peeta Mellark-al J
A Győztesek falujában sétálok a főtéren. Peeta már messziről integet nekem,tudja,hogy jövök.
É: Szia,remélem nem késtem el.
P.M.: Szia,nem,pont időben jöttél. Mit szólnál ha sétálnánk egyet?
É: Benne vagyok. Hová megyünk?
P.M.: Csak gyere.-azzal kivezetet a faluból át a 12. körzeten,nagy nehezen átmászunk a kerítés résén,szerencsére nincs áram alatt,és kikötünk az erdőben a kis tónál.
É: Hűha,erre a tóra mindig kiváncsi voltam.
P.M.: Sütöttem egy kis sütit,hogy legyen mit ennünk,amíg beszélgetünk.
É: Ez nagyon kedves tőled. Akkor rá is térnék a kérdéseimre,mert tudom,hogy hamarosan indultok Katnissel a győzelmi körútra. Érdekelne,hogy mit éreztél,amikor megláttad Katnisst,amikor anyukád elküldte őt,és te oda adtad neki a kenyeret?
P.M.: Mint tudod,azóta szeretem őt,amióta megláttam. És amikor megláttam őt a házunk előtt, hirtelen nem tudtam mit csináljak. Anyukám elküldte őt,de nem akartam,hogy éhezzen,ezért az éppen sülő kenyereket hagytam tovább sülni,mert tudtam,hogy akkor úgy is kidobatják velem,így lesz lehetőségem kivinni neki,másképp nem tudtam volna. És ideges is voltam,elvégre soha életemben nem beszéltem még vele,sem az eset előtt,és még jó pár évig az eset után sem. Egészen addig amíg ki nem sorsoltak a Viadalra.É: És mit éreztél mikor láttad,hogy Katniss önként vállalja a húga helyett a viadalt?
P.M.: Megijedtem,hogy mi lesz,hogy ha baja esik,és esetleg nem tér haza,de közben csodáltam is a bátorságát. Aztán meghallottam a saját nevemet. Teljesen megdöbbentem. Végre itt volt az alkalom,hogy közelebb kerüljek hozzá,erre úgy kell hozzá közel kerülnöm,hogy lehet,meg kell őt ölnöm. Nagyon rossz érzés volt,de valahol boldog voltam,hogy közel lehetek hozzá.
É: Amikor átálltál a Hivatásosokhoz, akkor is csak az vezérelt,hogy megmentsd őt?
P.M.:Igen. A tetőn való beszélgetésünk után,ahol kicsit jobban feltártam magam neki rájöttem,hogy mit kell tennem. Haymitch pedig segített is nekem. Katniss azt hitte,hogy az interjún én csak színjátékból mondom,amit mondok,pedig nem volt színjáték. Minden szavam igaz volt. A Hivatásosokkal való mászkálás ugyan elég megterhelő volt,de legalább megtudtam őt védeni. Bár amikor a fejemre dobta a vadászdarázsfészket,akkor komolyan elkezdtem azt hinni,hogy ki akar nyírni engem.
É: Még egy utolsó kérdésem lenne. Megbocsátottad neki,hogy átvert téged,és elment a bőségszaruhoz a gyógyszeredért,mikor megígérte,hogy nem teszi?
P.M.: Igen,meg. Ezért nem haragudhattam meg rá…Csak meg akart menteni engem. Ha ő nincs most nem beszélgetnénk ittJ
É: Örülök,hogy megmentett. Sajnos menned kell,és nekem is,de nagyon köszönöm a válaszokat,és a sütit is,nagyon finom volt.
P.M.: nagyon örülök,hogy eljöttél,gyere el máskor is,ha van időd. Sütök megint finom sütit.
É: Mindenképpen,sziaJ
P.M.: SziaJ
Ha interjút készíthetnél Suzanne Collins-al, miket kérdeznél tőle? Írj egy képzeletbeli interjút, amit az írónővel készítesz. Melyik könyvbéli szereplővel találkoznál szívesen a való életben is? Tőle mit kérdeznél, és szerinted mit válaszolna? Készíts egy képzeletbeli interjút valamelyik karakterrel.
Szerinted mi fog történni, milyen titkokra derül fény a 3. kötetben? Mit gondolsz, az írónő be merte-e vállalni valamelyik meghatározó szereplő halálát?
Interjú Suzanne Collins-alJ
Szemben ül velem Suzanne Collins,az Éhezők viadala trilógia szerzője.
É: Üdvözöllek Suzanne,köszönöm hogy eljöttél.
S.C.: Szia,köszönöm a meghívást.
É: Mi másról is szeretnék veled beszélni,mint az Éhezők viadaláról. Rengeteg kérdésem van,de sajnos szűkös az időnk,úgyhogy bele is vágnék a közepébe,ha nem haragszol.
S.C.: Ugyan,dehogy,kérdezz csak nyugodtan.
É: Milyen ötlettől vezérelten írtad meg ezt a történetet? Úgy értem,hogyan jött az ihleted egy utópiás regényhez?
S.C.: Tudod,mostanában rengeteg misztikus,fantasy és ezekhez hasonló könyvet írnak. Én nem akartam ilyet írni.Úgy gondoltam,megpróbálkozom valami olyannal,ami nem misztikus,nem fantasy,de egyáltalán nem a mindennapokról szól,és nem a jelenkorban játszódik. Talán ez volt az a fő ötlet,ami megfogalmazódott bennem.
É: Nos én úgy látom sikerült elérned,amit szerettél volna. Fantasztikus lett a regény,és világszerte rengetegen olvassák. Gondolom ez nagy büszkeséggel tölt el?
S.C.: Talán inkább hatalmas boldogsággal. Örülök,hogy sikerült valami olyat alkotnom,ami tetszik az embereknek.
É: Nekem nagyon tetszik az egész. Érdekelne még,hogy ez az egész viadal,a 24 résztvevő ugye,ez eredetileg is úgy lett volna,hogy az embereknek meg kell ölniük egymást,csak hogy a Kapitólium jól szórakozzon?
S.C.: Azthiszem sejtem mire célzol. Eredetileg is ilyen „véresre” terveztem-e a történetet? Részben igen,részben pedig nem tudom Elvégre az írás folyamata alatt is változik az ember nézőpontja,szemlélete,gondolatai. Előfordul,hogy csak papírra veti egymás után a gondolatait és azok egy kerek egészet alkotnak. Az én esetemben ez történt tulajdonképpen. Úgy vélem kellett bele a viadal,hogy értelmet adjon a történet alapjának majd a végének. Elvégre mint te is tudod,a forradalom kitörése is a viadalon kezdődött meg Katniss jóvoltából.
É: Igen,tudom. És nagyon tetszett az a rész.A jelenet,ahogy állnak ott Peetával és készülnek bevenni a bogyókat…zseniális volt.
S.C.: KöszönömJ
É: Húúha sajnos elszaladt az idő,gyorsan feltenném még az utolsó kérdésemet. Ki a kedvenc karaktered a könyvben?
S.C.: Elég nehéz kérdés,elvégre mind nagyon közel állnak hozzám,de ha mindenképp említenem kéne valakit,akkor az Katniss, az én Fecsegőposzátám. Benne annyi bátorság és kitartás van. Bármit megtenne a szeretteiért, a legjobb barátjáért,és persze Peetáért. Ezt a három könyv során próbáltam kihangsúlyozni,hogy bár neki is vannak hibái,ő is tud hisztis,arrogáns,és olykor elviselhetetlen lenni, mindig megpróbált önmaga lenni,mert lássuk be a színészkedés nem ment neki valami fényesen. De persze Haymitch megkutyulta a dolgokat,és ez nagyon sokat „fejlesztett” Katniss karakterén.J
É: Valóban,Haymitch tényleg jól mozgatta a szálakat. Nos köszönöm szépen,hogy válaszoltál a kérdéseimre,nagyon örülök,hogy találkozhattam veled.
S.C.: Én is nagyon örülök,és köszönöm még egyszer,hogy itt lehettem.
APeetával készült interjúm az első rész vége után van,ezért abban nincs is szó a későbbiekben történtekről.
Interjú Peeta Mellark-al J
A Győztesek falujában sétálok a főtéren. Peeta már messziről integet nekem,tudja,hogy jövök.
É: Szia,remélem nem késtem el.
P.M.: Szia,nem,pont időben jöttél. Mit szólnál ha sétálnánk egyet?
É: Benne vagyok. Hová megyünk?
P.M.: Csak gyere.-azzal kivezetet a faluból át a 12. körzeten,nagy nehezen átmászunk a kerítés résén,szerencsére nincs áram alatt,és kikötünk az erdőben a kis tónál.
É: Hűha,erre a tóra mindig kiváncsi voltam.
P.M.: Sütöttem egy kis sütit,hogy legyen mit ennünk,amíg beszélgetünk.
É: Ez nagyon kedves tőled. Akkor rá is térnék a kérdéseimre,mert tudom,hogy hamarosan indultok Katnissel a győzelmi körútra. Érdekelne,hogy mit éreztél,amikor megláttad Katnisst,amikor anyukád elküldte őt,és te oda adtad neki a kenyeret?
P.M.: Mint tudod,azóta szeretem őt,amióta megláttam. És amikor megláttam őt a házunk előtt, hirtelen nem tudtam mit csináljak. Anyukám elküldte őt,de nem akartam,hogy éhezzen,ezért az éppen sülő kenyereket hagytam tovább sülni,mert tudtam,hogy akkor úgy is kidobatják velem,így lesz lehetőségem kivinni neki,másképp nem tudtam volna. És ideges is voltam,elvégre soha életemben nem beszéltem még vele,sem az eset előtt,és még jó pár évig az eset után sem. Egészen addig amíg ki nem sorsoltak a Viadalra.É: És mit éreztél mikor láttad,hogy Katniss önként vállalja a húga helyett a viadalt?
P.M.: Megijedtem,hogy mi lesz,hogy ha baja esik,és esetleg nem tér haza,de közben csodáltam is a bátorságát. Aztán meghallottam a saját nevemet. Teljesen megdöbbentem. Végre itt volt az alkalom,hogy közelebb kerüljek hozzá,erre úgy kell hozzá közel kerülnöm,hogy lehet,meg kell őt ölnöm. Nagyon rossz érzés volt,de valahol boldog voltam,hogy közel lehetek hozzá.
É: Amikor átálltál a Hivatásosokhoz, akkor is csak az vezérelt,hogy megmentsd őt?
P.M.:Igen. A tetőn való beszélgetésünk után,ahol kicsit jobban feltártam magam neki rájöttem,hogy mit kell tennem. Haymitch pedig segített is nekem. Katniss azt hitte,hogy az interjún én csak színjátékból mondom,amit mondok,pedig nem volt színjáték. Minden szavam igaz volt. A Hivatásosokkal való mászkálás ugyan elég megterhelő volt,de legalább megtudtam őt védeni. Bár amikor a fejemre dobta a vadászdarázsfészket,akkor komolyan elkezdtem azt hinni,hogy ki akar nyírni engem.
É: Még egy utolsó kérdésem lenne. Megbocsátottad neki,hogy átvert téged,és elment a bőségszaruhoz a gyógyszeredért,mikor megígérte,hogy nem teszi?
P.M.: Igen,meg. Ezért nem haragudhattam meg rá…Csak meg akart menteni engem. Ha ő nincs most nem beszélgetnénk ittJ
É: Örülök,hogy megmentett. Sajnos menned kell,és nekem is,de nagyon köszönöm a válaszokat,és a sütit is,nagyon finom volt.
P.M.: nagyon örülök,hogy eljöttél,gyere el máskor is,ha van időd. Sütök megint finom sütit.
É: Mindenképpen,sziaJ
P.M.: SziaJ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése